Annyira… Szét tudnék szakadni, vagy legszívesebben megszűnnék létezni. Hogy kellene döntenem, mikor bármelyik mellé állok a másik megöli a lelkem egy részét? Átdöfi a szívem és ahelyett, hogy boldogan elmerülnék az érzéskavalkádban egyszerűen meghalni tudnék.
Túl lehet ezen lépni? Túl lehet ezt élni?
El kell engednem, de nem bírnám ki, ha többé nem lenne az életem része. Ez lehetetlen.
El szeretnék futni, ki a világból vagy nyíljon meg alattam a föld és nyeljen el, akkor gondolataim sem lennének, amik tovább kínoznának.
Ebbe belehalok! Bár úgy lenne, bár megszűnnék létezni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése